Szomód neve a régi magyar nyelvemlékbeli Szomol személynévből képződött (Kiss). Az itt-ott néha felbukkanó ókori leletek amellett tanúskodnak, hogy már a rómaiak korában megült hely volt. 1216-ban és 1225-ben bukkan fel neve Zumuldalakban. 1364-ben Kont Miklós nádor birtoka. 1409-ben a tatai vár tartozéka s mint ilyen került Zsigmond király birtokába. Ekkor már népes falu és az ótatai plébánia foliája. Az idők folyamán ez is a többi tatai várbirtok sorsában osztozott, mígnem az Esterházyak kezére került. Az 1529-es török pusztítást túlélte, de 1543- ban elpusztult. 1603-10 között telepítették újra. Mivel a hódoltság idején határfalu volt (a török és a királyi M. o. között), a református egyház fejlődését és viszonylagosan nyugodt életét elősegítette a török.
A református egyház első ismert adata az 1620-as évszám, ekkor vettek egy úrvacsorás kelyhet, és ezt az időt nevezhetjük az egyház megalakulásának. 1650-ben anyaegyház. Valószínű, hogy a középkori templomot nem tudták használható állapotba hozni, hiszen a török világ idején nagy romlást szenvedhetett. 1660 körül említik az első ismert református templomot, ami még csak sövényből és sárból készült. 1663-ban az Érsekújvár ellen vonuló török hadak ezt a templomot lerombolták, 1680-ig a parochiára jártak a hívek istentiszteletre. 1674-ben prédikátorát a pozsonyi vértörvényszékre idézték. Az első anyakönyv elejére tett bejegyzés szerint „A mi templomunk építtetett az 1680-dik esztendőben sövényből. ”De valószínű, hogy a középkori templomot mégis alkalmassá tudták tenni a használatra, mert később azt írták róla, hogy a kelet-nyugati tengelyű templom 9,5×12,4 m belvilágú, szűk és szoros volt, délnyugati részén karzat állt, az északi szegletben diófaszínre festett keményfa szószékkel, hasonló színű puhafa koronával.
A szószéktől nyugatra egy fatáblára a Tízparancsolat volt felírva. Puhafa úrasztala volt benne, a karzaton énekszám kirakó tábla volt. A templom mellett harangláb állt. Az 1720-as Comissio egyik tanúkihallgatási jegyzőkönyve szerint: „A templomot nem tudjuk, hogy mikor épült, hanem eleinktől azt hallottuk, hogy arégi időkben a barátok temploma volt és a reformátusok, kikből állott az egész helység, a török urasága alatt, kiitt földesúri jogot is gyakorolt és a templomot elpusztulva találván, annak egy részecskéjét úgymint a sanctuariumot török engedelem mellett tető és deszkapadlás alá vették és magoknak kiigazították. ”Amikor 1727-ben a falu az Esterházyak birtoka lett, itt is kezdetét vette az ellenreformáció. 1750 körül katholikus svábokat és tótokat telepítettek a faluba, akiknek a gróf el akarta venni a templomot, ami az akkori plébánia mellett állt. Több kísérlet után, 1763-ban királynői hatalommal elvették a templomot, a lelkészt pedig elűzték. Még abban az évben plébánia alakult a faluban, a templom pedig olyan rossz állapotba került, hogy beomlással fenyegetett. Röviddel ezután lebontották és új templomot építettek. 1763-83 között az árvaság idejét élte a református egyház. A Türelmi Rendelet nyomán, 1786-ban építettek parókiát és torony nélkül új templomot a parókia kertjében, a következő évben harangot öntettek (e templom 100 évig volt használatban). 1808-ban javították a templomot és új székeket készítettek. 1820 körül egy 110 kg-os harangot öntettek, ezt rekvirálták az I. világháborúban. 1886-89 között épült fel a mai templom É-D-i tengelyben 25 m magas tornyával együtt.
A templom beleseje 11×22 m, 450 ülőhellyel. Orgonáját ismeretlen mester építette 1850 körül 4 változattal.
Az úrasztala körirata: „Miskei Lidia hagyatékából, 1889.
Emléktáblák a főbejáratnál, a torony alatt: „Isten dicsére, ember üdvére, erény művelésére, erkölcs nemesítésére emeltetett e hajlék 1889-ben. ”
A vörös márvány úrasztala felirata: „Miskei Lidia hagyatékából, 1889. ”
Fekete márvány tábla: „A csillár Mátyus István és neje ajándéka 1983. ”
Fekete márvány tábla: „A harmonium Csapó Lajos ajándéka felesége emlékére, 1984. ”
Fehér márvány tábla: „ Itt szolgált Leőke Károly esperes-lelkész felsőházi tag 1904-1952-ben bekövetkezett elüldözéséig. ”
A 123 kg-os harangját Szlezák László öntötte 1922-ben Bp-en, felirata: „Isten dicsőségére öntetett a szomódiref. buzgó hívek áldozatkészségéből… ”
A 65 kg-osat Joseph Brunner öntötte 1787-ben Budán, felirata ezen kívül: „A Szomod Refta Ekla vette L:A:E:G:KU:M:I:B:RTA:P:F. ”
Lélekszáma: 1763-ban 521, 1815-ben 600, 1824-ben 554, 1848-ban 515 ref. Fényes Elek szerint 515 ref., 662 r.kath., 4 zsidó lakta. 1866-ban 537, 1880-ban 531 a reformátusok száma. Az 1913-as névtár szerint 1465 lakosból 578 református lélek, 1930-ban 598, 1999-ben 400 reformátust számlált. Lelkészei: Magyari János 1674-ben a pozsonyi vértörvényszék elé állíttatott. – Oroszi 1686 körül. – Erdélyi István. – Czeglédi András. – Hegyi ?. – Fejér ?. – Komáromi Sülye Pál 1710-13. – Kis-Ari András 1713-18. – Szentmiklósi István 1718-27. – Tatai Cs. András 1727-44. – Dávidházi Békés Mihály 1744-63. – Húsz évig prédikátor nélküli árva egyház.- Szál-Dobosi Pap János 1783-87. – Laki János 1787-88. – Solymosi György* (76 é) 1788-1824. – Vajda Sámuel* (74 é) 1826-57. márc. 11., Júliának („Lillának”)volt a testvére. – Pap Zsigmond 1857-59. – Sebestyén József 1859-65. – Pály Lajos esp. 1865-83. – Csaplár István* (35 é) 1884-86. – Sebestyén Dávid 1886-89, templomépítő. – Vörösmarty Károly 1889-92, templomépítő. – Nagy Sándor* (42 é) 1892-1904. ápr. 4. – Leőke Károly* (1880-1968) 1904-52, 1923-tól esperes, felsőházi tag. 1952-ben megfosztották esperesi, majd lelkészi állásától, még a templombajárást is megtiltották neki. – Perjési Ferenc 1952-55. -Kocsis Sándor 1955-81. – Benczúr Gábor* 1982-96. – Kuti József (Bp. 1967. máj. 17-) 1997-től mind e mai napig. (A helyben elhunyt lelkészek sírja 1933. márc. 13-án megvolt és jól olvashatók voltak rajtuk a feliratok.) Anyaegyház volt már a XVII. század végén, amit igazol egy úrasztali czinkarnáján olvasható ezen felirat: „Eccl. Szomódiensis Anno 1693. ” s egy czintányérának e felirata: „Szomódi tányér Anno 1699. ” Újonnan 1786- ban szervezkedett, s anyakönyvei 1787 óta vezettetnek. Sk. Pály Lajos. (E bekezdés: A dunántúli helv. hitv. evang. egyházkerület 1869-dik évi névtára. Pápa, 1869.)
Forrásmunkák: Borovszky: Komárom vármegye, 123. o. Komárom és Esztergom közig. e.e. vármegyék múltja és jelene, szerk. Osváth Andor, Bp. 1938. Vargáné Horváth Orsolya: A szomódi református egyházközség története, 1994, kézirat. Gerecsei Zsolt adatgyűjtése. Balogh Kata – Bárdos István szerkesztett: Komárom- Esztergom megye településtörténeti kalauza. Tatabánya 1993. 318. old. A fenti szöveget az adatok pontosításával 2000. jan. 24-én a lelkipásztor elfogadta.
forrás: ARCANUM Várady József: Dunántúl református templomai 2. A Tatai egyházmegye (Diósgyőr, 2001)