Kodály Zoltán Szomódon
Szerző: ifj. Kuti József
2007: Kodály-év, idén emlékezünk meg a nagy magyar zeneszerző, népdalgyűjtő halálának negyvenedik évfordulójáról. Figyelve a sajtó híradásait, a könyvesboltok kirakatait, láthatjuk, egyre több műsor, kiadvány foglalkozik Kodály Zoltánnal, méltatja máig ható munkásságát, zenepedagógiai módszereit, ismerteti zenekari és kórusműveit.
Ebben a nagy hírözönben szerény, de számunkra mégis fontos adat lehet az, mely Kodály Zoltán szomódi tartózkodásáról ad hírt. Az alábbiakban Leőke Károly ref. lelkész (1904 – 1952) unokájának, Kovátsné Gyenge Annának 2001-ben keltezett leveléből következik egy rövid idézet:
„Amikor nagyapámat Kodály Zoltán meglátogatta a faluban, hogy szomódi népdalokat is gyűjtsön, nálunk lakott. Vele is kisétált a szőlőbe. Érdekes, Kodály Zoltánnak Vajas néni (Vajas Mariska nagyanyja, akinek a fia volt a harangozó) éneke tetszett a legjobban, az éneket felvette a fonográfra és felhasználta a magyar népdalok gyűjteményéhez.”
Sajnos Kovátsné Gyenge Anna 2004-ben elhunyt, a Leőke családból már szinte senki sem maradt, így őket már nem lehet erről a látogatásról megkérdezni. Ám a fenti idézetben van annyi nyom, melyet azonosítani tudunk, s amelyeken további adatokat találhatunk.
Van Szomódon két épület – s mindkettő áll még – melyet meglátogatott Kodály Zoltán; az egyik a református parókia, ahol megszállt, a másik az a présház, „a szőlő”, mely egykoron Leőke Károlyé volt. Ez a Leshegy felé vezető úton található, a Sós István-féle telek utáni első, dróthálóval bekerített, mára erősen megkopott kis présház. (Hogy ki mindenkit látott még az a kis épület, arról egy későbbi cikkben érdemes lesz megemlékezni.)
Sokan emlékeznek még arra a bizonyos Vajas nénire is, akit mint adatközlőt a levél megemlít. Vajas Sándorné Kiss Juliannáról (1881 – 1969) van szó, aki Oroszlányból került Szomódra szolgálni Nagy Sándor ref. lelkészhez (Leőke Károly elődjéhez: 1892 – 1904), majd itt ment férjhez, leszármazottjai több családban is itt élnek településünkön.
S végül a rövid idézet arról is szól, hogy fonográf-felvétel is készült Szomódon, ami azt a reményt ébresztheti bennünk, hogy a hatalmas, de elég pontosan feldolgozott Kodály-életműben egyszer rálelhetünk erre a gyűjtésre is. A kutatás már meg is indult; kérésünkre egy szomódi kötődéssel bíró néprajzos kutató (Juhász Katalin) megpróbálja a Zenetudományi Intézet Kodály-archívumában fellelni a kérdéses anyagot.
Igazán szép lenne, ha Szomódon a Kodály évet egy Kodály-gyűjtötte szomódi népdallal is megünnepelhetnénk!